Master Boot Record (MBR) és GUID partíciós tábla (GPT) két particionálási séma merevlemezekhez mindenhol, a GPT az újabb szabvány. Minden beállítás esetében egyedi a rendszerindítási struktúra és az adatok kezelésének módja. A sebesség változó a két partíciólehetőség között, és a követelmények is eltérőek. Ez a cikk elmagyarázza, mik ezek, mire van szükségük, és miben különböznek egymástól.
Mi az a HDD partíció?
Az MBR és a GPT megértéséhez meg kell értenie, mi az a partíció. A partíciók a merevlemez különálló részei, amelyeket az operációs rendszer a rendszerindításhoz és a működéshez használ. A Windows meghajtóként jeleníti meg őket a Fájlkezelőben, még akkor is, ha ugyanazon vannak merevlemez (HDD). Például sok laptop rendelkezik egy „rendszer” partícióval, ahová a Windows operációs rendszerben (OS) minden megy (gyakran a C: meghajtó), plusz egy rejtett „helyreállító” partíció, amely hozzászokik a rendszer visszaállításához baleset esetén. . A partíciók használatának másik oka, hogy több operációs rendszert kell telepíteni ugyanarra a merevlemezre (Linux, Windows10, Windows 7 stb.).
Mi az MBR?
MBR a rövidítése Mőszirózsa Bjaj Record, és kezeli a partíciók létrehozásának és rendszerezésének módját merevlemez (HDD). Az MBR Bios firmware-t használ, és a kódot a lemez első szektorában tárolja a logikai blokkcím (LBA) Az adatok a Windows tartózkodási helyével és helyével kapcsolatos információkat tartalmaznak, így képes kezelni a rendszerindítási folyamatot a számítógép elsődleges tárolójában és belső véletlen hozzáférésű memóriájában (RAM), nem pedig a külső memóriában, mint például a DDR2 és DDR3 memóriakártyák/stickek.
A HDD LBA 1-jében tárolt MBR adatok a következőket tartalmazzák:
- Mester partíciós tábla: Az MPT-nek rövidítve a táblázat az egyes merevlemezeken található összes partícióinformációt tárolja, beleértve a formátum típusát, kapacitását és egyéb szükséges adatokat. Ahhoz, hogy az operációs rendszer és a számítógép megfelelően működjön, rögzíteni kell a merevlemez-partíciókat és -méreteket, valamint módot kell adni a rendszerindító, aktív partíciók azonosítására. Az MPT minden lényeges információt megad.
- Master rendszerindító kód: Néha MBC-nek rövidítve a kód végrehajtja az operációs rendszer elindítását, és kezeli a rendszerindítási folyamat konfigurációját (a változtatások megerősítése érdekében), mint például a meghajtók észlelése, a RAM kiszámítása (külső), a kijelzők észlelése és más alapvető eszközök és konfigurációk információ.
- Lemez aláírása: Minden meghajtónak egyedi azonosítóra van szüksége, amely aláírás formájában jön létre. Ez az azonosító biztosítja, hogy több lemez használata esetén a megfelelő meghajtó és partíció olvassa és írjon adatokat, valamint biztosítja a megfelelő PC funkcionalitást és biztonsági protokollt minden olvasási/írási adattranzakcióhoz.
A PC/alaplap alap bemeneti/kimeneti rendszere (BIOS) megkeresi az eszközt MBR-rel, majd végrehajtja a kötet indítókódját arról a partícióról, amelyen ez van. Ezután az MBR aktiválja a meghajtó rendszerindító szektorát az operációs rendszer elindításához.
Mi az a GPT partíció?
GPT jelentése GUID Partíciót Tképes. Az MBR-hez hasonlóan a merevlemez partícióinak létrehozását és szervezését is kezeli. A GPT UEFI firmware-t használ, és lemezinformációkat is tárol, például partíciókat, méreteket és egyéb lényeges adatokat, akárcsak az MBR az első szektorban. A GPT azonban a kettes szektort használja, mivel az első szektor az MBR- és BIOS-kompatibilitás számára van fenntartva. A GPT technikai értelemben az MBR 1. szektora (LBA 1) valójában LBA 0 a GPT esetében, a GPT pedig az 1. szektor (LBA 1).
MBR partíciós séma | Szektor # | LBA # |
MBR | 1 | LBA 1 |
GPT partíciós séma | Szektor # | LBA # |
MBR (a kompatibilitás érdekében) | 0 | LBA 0 |
GPT | 1 | LBA 1 |
A GPT-fejlécben tárolt adatok meghajtóinformációkat tartalmaznak GUID-partíciós tábla formájában. A GUID részleteket tartalmaz a meghajtókról, partíciókról, tárolóméretekről, rendszerindítási információkról és a rendszerindítással és a funkcionalitással kapcsolatos egyéb lényeges adatokról.
A HDD LBA 1-ben tárolt GUID partíciós táblája a következőkről tartalmaz információkat:
- MBR adatok
- GPT adatok
- Partíció rögzíti az adatokat
- Másodlagos (más néven biztonsági másolat) GPT-adatok
MBR versus GPT
A fő különbség az MBR és a GPT között az, hogy az MBR-nek vannak korlátai a modern használathoz. Az MBR ugyanis csak négy elsődleges partíciót és 2TB HDD-területet tud kezelni. Eközben a GPT-nek egyáltalán nincsenek ilyen korlátai. A partíciók és a tárhely nincs korlátozva azon kívül, amit a meghajtó képes kezelni.
A Windows 8-nál korábbi verziói azonban nem indíthatók el GPT-meghajtókról. Ez azt jelenti, hogy az operációs rendszer korábbi verzióinak MBR-t kell használniuk az elsődleges/indító merevlemezeiken.
Egy másik különbség az, hogy az MBR minden információt egy helyen tárol, ami megsérülhet és meghibásodhat. A GPT információkat ír a meghajtó több területére, és tartalmaz egy másodlagos biztonsági GPT-táblát a helyreállításhoz, ha az első megsérül vagy meghibásodik.
Az MBR és a GPT közötti fent említett különbségeken kívül a GPT képes újabb eszköztechnológiák használatára, és kompatibilis a BIOS/MBR funkciókkal a régebbi, nem UEFI eszközök visszamenőleges kompatibilitása érdekében. Végül, a rendszerindítás általában gyorsabb GPT és UEFI használatával.
Miért érdemes használni a GPT partíciós sémát?
Ha külső HDD-t vagy SSD-t vásárol, és választhat az MBR vagy GPT particionálás között, akkor érdemes GPT-vel formázni a meghajtót, hogy kihasználhassa a nagyobb sebességet, a korlátlan partíciókat és a lényegesen nagyobb tárolókapacitást.
Mikor kell használni az MBR-t?
Van néhány oka annak, hogy továbbra is használja az MBR-t. Ha elsősorban 2 TB-nál kisebb vagy régebbi Windows-verziójú meghajtókkal foglalkozik, jobb, ha az összes meghajtót MBR-re formázza, így nem kockáztatja a kompatibilitás megszakítását bármely hardverrel.
A Windows 7 és újabb verziók azonban használhatják a GPT-t. Csak nem indító meghajtóként (UEFI BIOS nélkül). Ha még mindig XP/Vista rendszert használ, akkor nagyobb problémái lehetnek.